MÉG MINDIG 1981-82
2010 március 2. | Szerző: kati_75
Szóval keresgéltem társat magamnak, de inkább barátokat találtam. Az életem ugyanugy zajlott mint eddig, munka, hétvégén bulizás. Persze közben jártam a mamáékhoz is. Elfoglaltak voltak. Mariéknál ott volt Peti, segitettek hozták vitték oviba, ha beteg volt vigyáztak rá. Keresztéknél is volt mit segiteni a két lány körül, szóval nem unatkoztak. Zajlott a perem is a kórház ellen, szerencsére az ügyvéd járt helyetem tárgyalásokra, de igen lassan haladt előre a dolog. Egyszer idéztek igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra. A jobb kezem hiányzik, ennek ellenére meztelenre kellett vetkőznöm. Az orvos kb. 2 méterre ült tőlem. 10.-szer le kellett guggolnom, majd felállni és kész volt. 4 oldalas szakvéleményt irt rólam. Ilyeneket pl. alacsony a vérnyomásom, közel vannak az ereim stb. Arra ment ki a játék, hogy nem hibás az orvos mert sovány testalkatom miatt közel van egymáshoz a vénám és az rtériám igy nehéz volt eltalálni. Ezek szerint akkoriban a soványemberek veszélynek voltk kitéve ha orvos közelébe kerültek? Erről jut eszembe, hogy anyunak pedig a nylon ruháktól ekcémás foltok lettek a hátán. Elment bőrgyógyászatra elkisértem.Nagyon sokáig volt bennt, mikor kijött szintjátszott az arca.Elmesélte, hogy meztelenre kellett vetköznie, órákig taperálta az orvos mire felirt valami löttyöt a hátán lévő pár foltra. Még a nővér is megjegyezte, doktorúr a következő beteget is ilyen alaposan megvizsgálja? Persze biztos ritkán került a keze közé csinos jóalakku nő.Ennyit a dokikról. Ebben az időben ment a tv.-ben a KERESZTKÉRDÉS C. vetélkedő, diliből jelentkeztem.Hónapokkal később jött a távirat, menjek felvételre. Egri János vezette keresztrejtvényt kellett megfejteni egy ellenféllel, aki többet tudott nyert. Fényképezőgép és fotós ujság volt a nyeremény. Vittem mahgammal egy kb.20.-szor 20.-as börönd alaku retikült, mert az volt a divat, gondoltam ha nyerek belefér a gép, mert rögtön odaadták a nyereményt. Hát nyertem.Egy automata diavetitőt egy 4m-es vászonnal együtt.Lehervadt a mosolyom:Hogy megyek haza?Egri őr megoldotta berámolt a kütyüimmel egy taxiba adott egy csekket és mégegyszer gratulált. Később a nyerreményemet eladtam, nem használtam semmire hiszen nem volt még fényképezőm sem. Egy szombati bulin ismertem meg Jenőt.Jóképü jó humoru fiu volt, nap mint nap randiztunk, végül összeköltöztünk.A tv.-nél dolgozott, sokat volt távol, amikor itthon volt akkor egy közeli étterembe gyültünk össze a barátaival. Ekkoriban vált rendszeressé az életemben az alkoholfogyasztás. Jenőnél minimun napi 2-3 sör gurult le, igy én is lehajtottam,de nem volt ebből proléma sosem. Alakultak a peres dolgaim is elsőfokon már megitéltek egy csekélyebb összeget, tanakodtunk a szüleivel együtt mi is legyen majd.Igy viszonylag sinen telt az 1981.-es esztendő és a 82.-es év eleje.
JA, MA DÉDI-SÜTIK CIMEN UJ BLOGBAN NEKIKEZDTEM A RECEPTEKNEK NÉZZETEK RÁ HA VAN KEDVETEK.
AJÁNDÉK HGJ 371.-NEK
2010 február 28. | Szerző: kati_75
fOGADD SZERETETTEL. hA MÁR A TÖKÖT EMLITETTED, GYORSAN KERESTEM, DE DÉDI ÉS A MAMA FÜZETÉBEN NEM TALÁLTAM. EZ A KÉT RECEPT 1957-BŐL VALÓ.
1.Rakott tök rizzsel: Szép viatal spárgatököt megtisztitunk,kétujjnyi darabokra vágjuk és gyengén sós vizben félig megfőzzük,szürőkanállal szedjük ki,hogy el ne törjön. Hosszukás tüzálló tálat kivajazunk.Főzzünk még jó marék rizst is szép üvegesre, azt is leszürjük jól. A tálra egy sor tökötteszünk, rá egy sor rist, meglocsoljuk olvasztott vajjal és kis tejföllel,szórünk rá reszelt sajtot is.Igy rakjuk,mig a tál megtelik, vagy az anyag elfogy.Tetejére bőven adunk tejfölt és sajtot és sütőben átsütjük.Nagyon finom.
2.Tök mártással leöntve:A gyenge spárgatököt meghámozzuk,ujnyi szeletekre vágjuk és gyengén sós vizben üvegesre főzzük,de vigyázzunk szét ne főjön.Levét leszürjük.A szeleteket tüzálló tállra rakju és a következő mártással öntjük le:6 dkg vajat forrósitunk és beletezünk egy kanál lisztet.Amikor a fehérrántás összeforr,3 dl. tejföllel föleresztjük,félrehuzzuk, hirtelen belehabarunk 2 tojássárgáját,3 kanál sajtot és a tökre öntve sütőben átsütkük.
Mindkettőt szó szerint másoltam, egyszerü ételek, én nem próbálhatom ki mert nálunk a tök válóok.Remélem kisfiad is megkostólja majd egyszer és nagyra fog nőni tőle.Köszönöm,hogy figyelemmel kisérsz, a hozzászólásért ezentul receptjutalom jár.
1980-1981
2010 február 28. | Szerző: kati_75
Ebben az időszakban 4 kapcsolatomra emlékszem. Az első egy joképü fiu volt, paralizissel született, kicsit sdántitott, de ugyanolyan jókedvvel élte az életét mint én, kb 1 hónapig jártunk, amikor komolyabbra fordult volna a dolog azt mondta túl szép vagyok hozzá keressek olyat akit megérdemlek. Na nesze mit lépjek erre egy darabig még találkoztunk aztán befejeztem. A másik egy munkahelyi kapcsolat volt, sokat jártunk bulizni minden tekintetben jól megvoltunk, csak éppen egyikünk sem lett szerelmes a másikba igy maradt a barátság. A harmadik egy jelenleg is ismert zenész, aki rendkivül inteligens mindenről órákat tudtunk beszélni, töviről hegyire meg akarta ismerni az életemet. Hol egy uj zenével, hol egy uj szöveggel fogadott, azt mondta inspirálom őt, sajnos csak erre inspiráltam. Egyszóval emberként mindenki nagyon szeretett de nőként nem akartak hosszutávra bevállalni.Pedig akkoriban már igencsak akartam tartozni valakihez mint társ. Mindegy volt: Csak egy fokkal legyen szebb az ördögnél, és az IQ.-ja ne menjen át minuszba. Kerestem kutattam, a klubba ahová jártam majdnem ráakadtam az igazira a büfés Feri személyében. Hónapokihg jártunk együtt de vele is az előzőekhez hasonló sorsra jutottam.1981 elején végül beadtam a válást, le akartam zárni ezt a függő helyzetet. Áprilisban volt a tárgyalás mindketten ott voltunk 10 percig tartott utánna még váltottunk pár szót, alapjában véve harag nélkül csendben elváltunk. Visszavettem még a lánykori nevemet is ezzel pontot téve a házasságomra.Egyéb érdekességek is történtek velem. Jelentkeztem egy Tv.-s vetélkedőre, voltam egy nagyon érdekes igazságügyi orvosszakértői vizsgálaton is ezekről majd később irok.1981 őszén megismertem Jenőt na vele üugy nézett ki egyenesbe kerülök a társas élet terén.Ezekről a következő bejegyzésben irok majd.
ÁGYBÓL-KONYHÁBA
2010 február 27. | Szerző: kati_75
Ebéd után le kellett feküdnöm annyira fájt a hátam.Az ágyam egy könyvespolc alatt van, ami tele van szakácskönyvvel.Dédnagyanyám és nagyanyám tollal irt füzeteitól az arab konyha remekeiig, 1930-napjainkig.Plusz a szekrényben dossziékban 25 éve innen onnan kivágott receptjeim és praktikáim gyüjteménye. Próbáltam visszatérni a multamra,hogy este tovább tudjam irni az életem, de valamiért mindig a receptekre tévedt a szemem. Régebben terveztem, hogy rendszerezem és kiadom könyvben, de sajnos sem főzési tudományban sem anyagilag nem vagyok olyan hátérrel megálldva mint STAHL JUDIT, BENKE LACI BÁCSI, VAGY HORVÁTH ROZI igy maradt minden a polcokon. Most, hogy már tele van a net gasztro oldalakkal és azt főzök amit akarok végképp dugába dölt dolog.120.000 ft.-ból élünk négyen igy átlag 3-4 naponta beesek a TESCO-ba és amilyen hust akkor 50 %.-ra leértékelnek azt esszük.Magyarul mi is a sárgacimkés réteghez tartozunk.Hazahozom, de nincs kanalam minden könyvet átolvasni, hogy az épp aktuális szezonban mit készitsek belőle, és a rukkola, az olivabogyó, a Mascarpone sem áll hegyekben a spizban. Marad a pörkölt, a sült a rántott változat, kb. 50 000 recepttel a háttérben. Gondoltam nyitok blogokat mit tudom én Káposzta Csirkeszárny Gomba Tészták stb. és rendszerbe szedem a kajákat az egyszerütől az extráig hosszadalmas, de ha másnak nem magamnak talán megéri főleg ha szerintetek is van értelme ennyi gasztro oldal mellett.Többek között ezekből a könyvekből és désnagyanyám könyveiből tanultam meg azt is hogy nem feltétlenül Cillit Bangget kell vennem 100.-ért hogy tiszta legyen a konyhám. De ahogy csukott zemmel ezen agyaltam rájöttem, nem tudom kit érdekel a sok recept és a praktikák, hiszen a következő generáció ahogy elnézem a főzésben is azt követi ami az emberre vonatkozik:PORBÓL VAGYUNK-PORRÁ LESZÜNK. nEM ÁLLNAK LE PEPECSELNI CSAK AZÉRT HOGY JOBBAT EHESSENEK. a HÁROMFOGÁSOS EBÉD A JÖVŐBEN HÁROM ZACSKÓBÓL MEGOLDHATÓ.Ezért nem tudom mit kezdjek az egész gyüjteménnyel? Márpedig az idő mulik, lehet hogy évek mulva már remegő kézzel 10 diotriás szemüveggel késő lesz nekifognom, hpogy az utókorra hégyjam amit összeszedtem.Ezeken agyaltam alfa állapotban az ágyban szerintetek hagyjam a polcon az egészet vagy mit kezdjek velük? A multamat nem tudtam végiggondolni bocsika de folytatom.Az vigasztal, minél hosszabb ideig irom az életemet annál tovább maradtok Ti is velem.Várom az ötleteket a receptekkel kapcsolatban, és bosánat ezért a kósza ötletért, tudjátok be nekem, hogy beteg vagyok még. Mindenkinek jó hétvégét.
SZOMBATTÓL-SZOMBATIG
2010 február 27. | Szerző: kati_75
Múlthét szombaton és vasárnap is akartam irni, de nem engedett belépni a blogomba. Vasárnap irtam az ügyfélkapunak, hétfőn válaszoltak, náluk van gondd, legyek türelemmel. Délelőtt a postás meglepett pr hivatalos intézni valóval, erre ráment a napom. Kedd regge daqrálni akartam kávét, mert csak, frissen darált kávéból iszom, bekrepált a daráló. Elővettem a tartalékot, hát az is. Estére úgy döntött a cirkóm, nem mükszi8k. Se fütés, se melegviz, csak 14 fokos lakás. Szerdán a szó szoros értelmében minden szinten lefagytam. Csütörtökön már az orromból folyt a viz és fájt a hátam,de estére helyreállt minden csak én fogtam padlót.Pénteken elmentem orvoshoz adott valami lórugás antibiotikumot, mire hazaértem már hangom sem volt a család örömére. Römökban hevert a konyha a fürdőszöba és általában minden.Mivel szerintem a hangommal együtt elment a maradék eszem is lefeküdtem és átaludtam a napot.Ma szombat van van hangom, de még fáj a hátam egy kicsit.Megyek átásom magam a lakáson és kotyvasztok valamit ha a teremtő is ugy akarja estére talán összeáll az agyam és folytatom az életemet 198ö-1982.-ig. folyt köv Bocs a hibákért,ugy látszika kezem még fagyos.
PROBÁLKOZÁSOK
2010 február 19. | Szerző: kati_75
Rövid tényvázlat magamnak és Nektek.Tehát:1977.-ben kevesebb lettem egy kézzel, több egy férjjel. 1978 decemberében kitettem a férjem. 1979-1980.-as években kerestem a helyem ujra az életben több kevesebb sikerrel. Jugoszléviai kirándulásunk után nemsokkal Anyu életében döntő változást hozott, hogy nevelőapám kezdett kifelé kacsintatni házasságukból. Vágül egyszercsak elköltözött, ugy tudom egy nála közel 20 évvel fiatalabb lánY miatt. Maradtunk ketten Anyuval. Nekem egyre inkább kezdett hiányozni a szórakozás a táncolás. Egy fiatal kolléganőm aki minden hétvégén eljárt egy klubba csábitott, menjek velük, beadtam a derekam. Mivel mint irtam már nem voltam csunya és különös gonddal válogattam milyen ruha illiki hozzám előbb utobb mindig került fiu a közelembe. Volt akivel csak beszélgettem egy kicsit, volt olyan is akivel egész éjjel tácoltam. Kicsit kellemetlen volt Nekik, nem tudták, hol fogjanak ,de elébe mentem mondtam az illendőség határán belül bárhol, és arra vigyázzanak a kezemet le ne rángassák rólam. Egy idő után volt állandó táncpartnerem is. Nagyon jók voltak ezek a bulik. Anyu sem ült sokáig otthon ő társkereső klubbokba járt táncolni. Igy elvoltunk szépen kettesben. Volt egy taxis fiu egyszer hazavitt, jóval idősebb volt mint Én és ért kb a derekadigolyan humorral áldotta meg a sors, hogy az egész utat hazáig végigröhögtük. !Egymásr találtunk a hülyeségbe.Sokszor hazavitt a melóból, néha elvitt kajálni.Azt hiszem 79 karácsonyán felhivott, nem akarom-e aszilveszter vele tölteni Leningrádba. Gondoltam, Gyulának-igy hivták- megártott a beigli. Elmondta Ibusz ut és nagyon olcsó repülővel 5 nap teljes ellátás. Hát mentünk.Mindketten először repültünk,29.-én tele gatyával mentem Ferihegyre.Át kellett menni valami kapun és a retikülömet egy futószalagra tenni. Persze a kapu rögtön csörgött, mire kiderült, hogy a jobbomon lévő acélcsavarok zavarják és nincs nálam golyószóró. Mentem a többiek uán a tranzitba. Hallotam, a hangosbemondón, Aki a táskáját a futószalagon hagyta menjen az információhoz. Kérdeztem Gyulát: Hogy lehet valaki ilyen hülye hogy elhagyja a retiküljét. Rámnézett :Te Kati hol a táskád?Na tiszta ciki volt, de végül is sikeresen beültünk a gépbe. Az első amit közöltek felszállás előtt mindenki állitsa egyenesbe az ülését és kösse be magát. Mondanom sem kell egyedül az én ülésember volt eltörve valami, hiába próbálták egyenesbe állitani nem ment, igy félig fekvő helyzetben vártam a felszállást.Jött a nagy csörömpölés, megindult a gép, éreztem egy ütést a fejemen és tök sötét lett, de moccanni sem mertem. Amikor már nem zugott és rázkódott az e3gész gép, gondoltam felszálltunk, óvatosan a fejemhez nyultam és lehuztam magamról valamit. Az a valami az én potom 10 kilós irhabundám volt, ami a fejem felett lévő csomagtartóról rámzuhant. Körülöttem mindenki harsányan röhögött. Igy indultam el Leningrádba.Jól éreztük magunkat rengeteget nevettünk, és nagyon finomakat ettünk. Csak vásárolni nem tudtunk, mert az áruházak zárva voltak Bementünk egy édessdégbolta,gondoltam viszek haza cukrot,kértem egy kilót valami becsomagolt bonbonból. A csaj mivel egy dekával több volt, fogta a z egyik csomagolt cukrot és egy késsel ugy papirostól kettévágta majd megnyugodott. Azon már meg sem lepődtem, hohgy a pénztárgépnél ülő egy golyős számolóval kiküttyögte a végösszegeket, majd a végeredményt beütötte a gépbe. Na délután folytatom mennem kell főzni, ez is egy jó időszak még amire szivesen emlékszem.
MA
2010 február 18. | Szerző: kati_75
Tegnap és tegnapelőtt technikai problémáim adódtak,nem volt net, vagy nagyon lassu volt.Ma dlelőtt próbáltam megnézni a blogom, sikerült, és nagyon meglepődtem,1061.-en néztétek meg tegnapig.2 nappal ezelőtt csak 870-körül.Nagyon jó érzés.Gondoltam ma akkor jubiláljunk folytatom a történetemet.Én tudom mi a folytatás,csak néha az évek keverednek, hiszen30 évet kell visszamennem időben. A szokásos házimunkám alatt kigondoltam mit és hogyan irjak. 4 óra körül nekiültem és mondhatom jól sikerült. Mikor rányomtam a Publikál gombra lefagyott a gépem sehová nem mozdult, végül eltünt az egész.Pedig olyan örömmel irtam magamnak is jó volt és arra gondoltam Nektek is lesz mit olvasni.Rettenetesen pocsék érzés volt. Mindent fogalmazzak ujra, elment az egésztől a kedvem,még a fejem is megfájdult. Lassan beesteledett, következett az esténként szokásos munka itthagytam az egészet. Kimentem, leültem az étkezőbe, hogy elszivjak egy cigit. A szokástól eltérően kedvenc macskám FOLTI bekucorodott az ölembe-nem szokása egyébként-majd a fejét az arcomba nyomva hangos dorombolásba kezdett. Elkezdtem simogatni, hálából két mancsával átfogta az arcom és beleharapott az orromba, majd felborzolt farokkal bevonult az asztal alá. Egy csapásra elmult a rossz kedvem, és most ujra szedegetem a gondolataimat, hogy reggel leüljek és irjak Nektek. Ilyen apróságokon mulik sokszor,hogy egy pitiáner dolog mosolyt csal az arcokra. Jó éjszakát mindenkinek, holnap ha a mindenható szolgáltató is ugy akarja akkor tényleg folytatom az irást. Kivánom, mindenki azzal álmdjon amit a legjobban szeret.
AMI EDDIG KIMARADT
2010 február 17. | Szerző: kati_75
tEGNAP ÉSTÉTŐL MA DÉLUTÁNIG NEM VOLT nET KAPCSOLATOM, NEM TUDTAM IRNI.mOST EGY KICSIT PIHENTETETM AZ ÉLETEM TÖRTÉNETÉT,NÉHÁNY EPIZÓDOT IROK AMI ESZEMBE JUTOTT. 1.Lengyelországba utazunk! Akkor még kétkezes és kb. 15 éves voltam, amikor csereüdülés cimén beutalót kaptunk a Lengyelországi Krynicába. Hárman mentünk, anyu, nevelőapám és én. Azt hiszem 75.-ben. Szigoru szabályok voltak, nem lehetett pl. egész 500-ast kivinni.Igemán de ott több zlotyt adtak az 511-asért mint 5 db százasért, gondoltuk vinni kéne, De hogy? Anyuról kilométerekre látszik ha valami rosszban sántikál, nem meert semmit eldugni. Akkoriban a nők 50 százaléka nylonrafiából horgolt szatyrokat. Vettem 1 kg. fehér 1 kg. fekete rafiát. Otthon fogatam az 500.-asokat, felére rátekertem a kiló fekete, felére pedig a kiló fehér fonalat. Szépen elindultunk, de a határnál várni kellett és roppant untam magam, elővettem a horgolótüt és elkezdtem horgolni egy szatyrot váltva a fehér fekete fonalat-Anyu sápadtan kérdezte elment az eszed, kisérted a sorsot. Mondtam neki: Ha a határőr ebben a várakozó tömegben letekerteti velem a fonalat, megérdemli az 500-ast. Szépen sorrakerültünk, még ha jól emlékszem meg is kérdezte a határőr, hogy mi lesz ebből, én boldogan mondtam szatyor.Pedig ha tudta volna miben mesterkedtem!Átjutottunk a határon kerestük az utat Krynicáig. Haladtunk az aszfalton egyszercsak egy viszonylág széles folyó állta utunkat, de az látszott, hogy a tulparton folytatódik az ut. Helyieket kérdeztünk, kézzel lábbal mi van ilyenkor?Mutatták menjünk bele a vizbe nyugodtan. Kétségeim támadtak, TRABANT-tal voltunk és nem tudtam pontosan, hogy csak a kasznija papir, vagy az alja is. Aggodalmam alaptalan volt, simán átértünk az utra és nemsokkal később megérkeztünk, nagyon jó 2 hetet töltöttünk abban a csodálatos hegyi faluban. 2.JUGOSZLÁVIÁBÓL HAZA. Mint előző bejegyzésemben irtam, elmentünk Jugoszláviába is. Akkor már a jobbom nem volt meg, csak müanyagból. Én juliusi, anyu augusztusi születésü, igy kint ünnepeltünk. Kaptam egy arany fülbevalót, anyu egy gyürüt, és akikkel voltunk ők is vettek némi smukkot. Én még találtam a kempingben egy jóképü karórát is. Akkor is szigor volt, kifelé fel kellett irni egy jegyzékbe mi van nálunk, visszafelé ellenőrizték. Na mi legyen? A müanyag kezemben volt egy aprócska üreg, fogtam egy zsebkendőt mindenki szajréját beletekertem beraktam a kis üregbe.Kellemetlen volt mert nyomta az én szegény csonkocskámat, de a cél érdekében mindent. Sikeresen elgurultunk a határig, határőr kiszállitott a kocsiból. Gondoltam sebaj, ha akarja akár kinyitom a szám belenézhet, vagy helybenfutok, csak le ne vetkőztessen.Megusztam.Átértünk a. határon és igencsak törte már a cucc a kezem, szoltam nevelőapámnak álljunk meg mert igy nem birom hazáig. Megállt egy benzinkutnál, én lecsatoltam a szó szerinzt Aranyjobbot, és elkeztem huzigálni ki a cuccot az órát, a gyürüket, hga jól emlékszem egy láncot is. Ha ott a kutnál ezt valaki látta, lehet hogy kicsit többet tankolt a kelleténél. Egyenlőre ennyi mennem kell a dolgomra. Ha esetleg ezek után holnap nem irnék akkor büntetteimért elvitt a nagy fekete autó. Van még pár ilyen a tarsolyomban mint már egyszer irtam velem mindig történik valami.Ha nem untat benneteket jelezzétek és időnként 1-3.-őt becsusztatok életem történetébe.
HIÁNYOSAN-MAGÁNYOSAN
2010 február 16. | Szerző: kati_75
Ott hagytuk abba, hogy letettem a karikagyürümet Laci elé, ezzel végetvetve 3 és fél éves kapcsolatunknak.Történt mindez 1978 decem berében nemsokkal karácsony előtt.Vártam mikor jön, és mit fog mondani. Nem jött csak telefonon érdeklődött mikor viheti el a cuccait. Mondtam bármikor csak én ne legyek otthon, a kulcsot dobja be a postaládába. Egy nap arra mentem haza, nincs ott már a cucca.Ennyi volt. A válópert nem adtam be rögtön, nekem igazán nem volt sürgős. Tudom, sok nő volt akkor is elvált, vagy társ nélkül, de nekik 99 százalék esélyük volt arra, hogy társra leljenek. Én megállapitottam, nekem 0. B egubóztam a kis szobámba, rengeteget, heti 6 könyvet olvastam ki átlag. Rgóta érdekelt az ókori Egyiptom, illetve az ókori roma élete, főképp ilyen témáju könyveket, de kikapcsolódásnak krimiket olvastam.Szerelmes és romantikus könyveket nem, minek hogy sirjak? A munkahelyem és a munkám szeretete zökkentett ki nap mint nap.Szerencsére a hülyéskedésre való hajlamom nem szünt meg.Ha betegállományban voltam, jött a telefon gyere már vissza olyan csend van. Egyébként segitettem anyunak amit tudtam. Szerencsére nevelőapám komolyan gondolta, hogy megbánta tetteit.Főleg mióta amputálták a kezem, teljesen normálisan viselkedett velem, igy viszonylagos nyugalomban teltek a napok. 1980 nyarán még nyaralni is elmentünk, Jugoszlávia tengerpartja volt az uticél.Még utlevél és vizum kellett.Indulásunk előtt volt azt hiszem az eddigi legnagyobb földrengés arra, borzasztó látvány volt a rombadölt szállodák sora. Három hetet voltunk kint egy a házunkban lakó házaspárral, nagyon jól éreztem magam.Ebben az időben került elő a szekrényből a régi félbehagyott kötés és himzés is. Fájó szivvel néztem őket aztán próbálkoztam. Felkuporodtam az ágyra felhuzott térdekkel, egyik kötötüt a két térdem közzé tettem, balkézzel kezeltem a fonalat és a másik tüt.A sikeren felbuzdulva szintén a lábaim segitségével a himzéssel is megpróbálkoztam, az is ment. Ma már egy bonyolult csavartmintás kötés sem okoz problémát, szabadidőmben pedig rákaptam a gobelin himzésre. Volt időszak amikor a himzést pénzért csináltam.Előnye a kézimunkának, rendkivül megnyugtat. Elkezdtem a szemem is festeni mint régen.Azt mondanád mi ebben a kunszt.Próbálld ki a szempillaspirált kezelni egy suta ballal. Csoda hogy még van szemem, de ez is ment, attól kezdve minden nap.Egyszer emlékszem sálat kötöttem és a másik szobában csengett a telefon, fel akartam ugrani, mert engem kerestek, de a kötötü a térdem közül beleállt a bal tenyerem közepébe. Kimentem nevelőapám meglátta, enyhén zöld lett, felvette a telefont, közölte nem tudom adni a katit most szurta át a kezét.Kihuzta a kezemből a tüt, majd lazán félájultan lerogyott. Szerencsére semmi izmom nem sérült, nyoma sem maradt. Hát ilyesmik azért történtek velem. JJártam a mamáékhoz, Mariékhoz, bár ritkán, 1977. november 7.-én megszületett nálun a trónörökös, Péter, volt elegük nélkülem is. Kereszték is élték a maguk életét a két lánnyal. Egyszóval minden rendben volt, nálam látszólag. Mindezek ellenére esténként sokat sirtam. Sirattam az első szerelmemet Gézát, akit saját hülyeségem miatt elvesztettem.Sirattam a másodikat Lacit, akit nagymértékben érthetetlen féltékenységem miatt elvesztettem. Azt hiszem akkoriban sirattam el az én drága jó jobbkezemet is. Talán akkor fogtam fel először igazán mi is történt velem.ettől függetlenül, zaklatott áéletem egyik nyugis szakasza volt ez.De csak átmenetileg.Ami ezután következik az sem egy átlagos mindennapi élet lesz. Ezt csa azért biggyesztem ide hogy ne lankadjon a figyelmetek és továbbra is olvassatok rólam.
SZOMORÚ MÁRCIUS
2010 március 3. | Szerző: kati_75
Az első két hónap ugyemlékszem jól telt, voltunk Jenővel Apuéknál is. Szegény papa nemsokat látott Jenőből, sajnos egy gyógyithatatlan szembetegség miatt szinte csak árnyakat látott már. Apu is egyre rosszabbul volzt. A két lábában 0.-ás vérkeringés, érszükület volt, mindig nagyon fázott és sokat fájt a lába. Szeretettel fogadták Jenőt, örültek hogy végre valaki komoly az életemben. Márciusban nem tudtam menni igy csak egy képeslapot irtam Apunak névnapjára március 24.-re Gábor napra. 25.-én a munkahelyemen szóltak,hogy keresnek. Apuék szomszédja volt, mondta, 24.-én Apu meghalt. Bár tudtuk,hogy előbb utóbb bekövetkezik, egy gyógymód lett volna a betegségére ha mindkét lábát amputálják, ő nem akarta. Mentem ahogy tudtam hozzájuk, mindenki nagyon rossz állapotban volt. Nem könnyü a gyerekét elvesziteni senkinek 50 évesen. Segitettünk Jenővel amit tudtunk intézni. A temetés napján ültünk a ravatalozóban és a papa azt mondta. Fiam menj oda nézdd meg hogy Apád urnája van-e ott hátul rajta a neve. Csendben odamentem, a teremőr rögtön odajött, kértem hagy nézzem meg az urna hátulján ott van-e Apu neve. Kivette az üveg mögül a kezembe nyomta és közölte tanulmányozzam amig akarom. Ha Jenő nem kap el ott esek össze Apámmal a kezemben. Nagyon megviselt elve hogy elment. Bár nemsokat tudtam róla azt tudtamhogy engem és anyámat is nagyon szeretett, csak az alkohol erősebb volt nála. Idősebb korára már teljesen megváltozott sajnos kevés idő adatott meg kettőnknek. Ő volt az első közeli szerettem akit elvesztettem. Az élet azért ment tovább. Kiderült egyenlőre nem kapok pénzt, fellebezett a kórház. Ettől kezdve megváltozott körülöttem a légkör. Jenő egyre többet ivott sokat nem volt otthon, vagy ha igen veszekedtünk. Mintha a pénz let volna fontosaqbb. NNem ragozom nemsokkal Apu halála után hazaköltöztem. Otthon ébredtem rá, hogy jobb is mert lehet hogy csak a mindenáron kötődni valakihez sodort mellé.Szerettem de nem hagyott tul nagy ürt a szivemben. Később mondta el a Mama, hogy 24.-én reggel Apu nem birt felkelni, Évikét kérte menjen nézze meg irtam.-e. Elolvasta a lapot, nagyon örült neki, pár óra mulva a mama és a papa kezei között halt meg.
Oldal ajánlása emailben
X