BOLDOG GYERMEKKOR

2010 január 25. | Szerző: kati_75 |

Kedves Olvasó!Előre bocsájtom,rimeimmel lehet,hogy idegeid borzolom.Nem tehetek róla,sajátosságom,rimekben tör elő minden gondolatom.51 évet magamból kiirni!Remélem hogy birjuk én irni Te olvasni.Kezdetnek elviszlek a paradicsomba,ismerdd meg hol. tett le engem a gólya.Képzelj magad elé egy szép nagy házat,teraszáról nyilik két bejárat.Egyik mögött lakik a Mama a Papa és édesapám huga Éva.A másik mögtt Anyukám,Apukám,és itt vár a kiságyam énrám.Mint egyszem unoka és első gyermek,a szemefénye voltam mindenkinek.Te is tudod mitől boldog egy gyermek?Édessg,játék,játszótárs legyen meg!Az előző kettővel nem volt probléma,játszótársnak pedig ott volt nekem Éva.Mivel mindenki dolgozott,Ő volt ki egész nap velem oglalkozott.Nem tudok hirtelen olyat mondani,amit Ő értem nem akart megtenni.Akkor még kegyes volt hozzám a Jézuska,2 helyen egyszerre várt a karácsonyfa.Persze a sok ajándék is ott volt alatta.Észre sem vettem a nagy boldogságban,ogy édesapámmal csak ritkán játszhattam.Most,hogy az egészet ujra megélem,döbbenek rá,róla alig van emlékem.Előttem van az arca, a mosolya,de nem jut eszembe egyetlen mondata.Egyetlenegy kép jut eszembe róla,a házunk előtt feltesz a szánkóra.Huzza maga után büszkén a szánkót,csak egy a baj?azon gyerek nem volt.Mivel az első méteren leestem,ültem a földön és csak nevettem.Csak az utca végén vette észre mitől olyan könnyü a szánkó mögötte.Ebben a szerető békés környezetben,boldogan telt az első 6 évem.Mielőtt ezt a paradicsomot elhagyom,megyek összeszedem a többi gondolatom. Folyt.köv.