MEGTALÁLTAM?!

2010 május 25. | Szerző: kati_75 |

Nagyon hamar megszoktam, hogy ketten önnálló családként müködünk.Sokat csavarogtunk, moziztunk, néha étteremben vacsoráztunk.István kötetlen munkaidőben dolgozott igy csak az én taxis időbeosztásom szabott gátat életünknek.Nem mutattam még be a csaláfját.Édesapja korán 41 évesen maghalt, anyukája ott aradt egyedül Istvánnal és az akkor még kicsi Zsoltival, István öccsével.Ebben az időben már anyukája már nem egyedül élt, volt egy élettársa Zoltán.Furcsállottam, hogy az én családom befogadta Istvánt, minden héten mentünk szinte nagyszüleimhez, igy találkozhattam Nándiékkal, Keresztékkel is. Apai nagyiékhoz is jártunk.Évi és a Mama is megszerették hamar.István családja azonban nem volt rám kiváncsi.Utólag megtudtam, az édesanyja nem jósolt nagy jövőt a kapcsolatunknak, ezért nem sietett magismerkedni velem.István minden szombaton elment meglátogatni a kisfiát Tamást 1-3 órát töltött vele egyenlőre nem forsziroztam, hogy találkozzunk, nemigen értettem a gyerekekhez, nem tuddtam hogy kezeljem a dolgot.Igy érkezett el 1985 karácsonya……Bocsi kedves olvasók hogy ritkán irok, de ilyenkor kewvesebb időm van mint télen, amint tudom folytatom,előrebocsájtva hogy hátralévő életem sem egy unolmas sztori lesz csak kérem türelmeteket. Igyekszem továbbákevesebb hibával tenni mindezt.