HIÁNYOSAN-MAGÁNYOSAN
2010 február 16. | Szerző: kati_75 |
Ott hagytuk abba, hogy letettem a karikagyürümet Laci elé, ezzel végetvetve 3 és fél éves kapcsolatunknak.Történt mindez 1978 decem berében nemsokkal karácsony előtt.Vártam mikor jön, és mit fog mondani. Nem jött csak telefonon érdeklődött mikor viheti el a cuccait. Mondtam bármikor csak én ne legyek otthon, a kulcsot dobja be a postaládába. Egy nap arra mentem haza, nincs ott már a cucca.Ennyi volt. A válópert nem adtam be rögtön, nekem igazán nem volt sürgős. Tudom, sok nő volt akkor is elvált, vagy társ nélkül, de nekik 99 százalék esélyük volt arra, hogy társra leljenek. Én megállapitottam, nekem 0. B egubóztam a kis szobámba, rengeteget, heti 6 könyvet olvastam ki átlag. Rgóta érdekelt az ókori Egyiptom, illetve az ókori roma élete, főképp ilyen témáju könyveket, de kikapcsolódásnak krimiket olvastam.Szerelmes és romantikus könyveket nem, minek hogy sirjak? A munkahelyem és a munkám szeretete zökkentett ki nap mint nap.Szerencsére a hülyéskedésre való hajlamom nem szünt meg.Ha betegállományban voltam, jött a telefon gyere már vissza olyan csend van. Egyébként segitettem anyunak amit tudtam. Szerencsére nevelőapám komolyan gondolta, hogy megbánta tetteit.Főleg mióta amputálták a kezem, teljesen normálisan viselkedett velem, igy viszonylagos nyugalomban teltek a napok. 1980 nyarán még nyaralni is elmentünk, Jugoszlávia tengerpartja volt az uticél.Még utlevél és vizum kellett.Indulásunk előtt volt azt hiszem az eddigi legnagyobb földrengés arra, borzasztó látvány volt a rombadölt szállodák sora. Három hetet voltunk kint egy a házunkban lakó házaspárral, nagyon jól éreztem magam.Ebben az időben került elő a szekrényből a régi félbehagyott kötés és himzés is. Fájó szivvel néztem őket aztán próbálkoztam. Felkuporodtam az ágyra felhuzott térdekkel, egyik kötötüt a két térdem közzé tettem, balkézzel kezeltem a fonalat és a másik tüt.A sikeren felbuzdulva szintén a lábaim segitségével a himzéssel is megpróbálkoztam, az is ment. Ma már egy bonyolult csavartmintás kötés sem okoz problémát, szabadidőmben pedig rákaptam a gobelin himzésre. Volt időszak amikor a himzést pénzért csináltam.Előnye a kézimunkának, rendkivül megnyugtat. Elkezdtem a szemem is festeni mint régen.Azt mondanád mi ebben a kunszt.Próbálld ki a szempillaspirált kezelni egy suta ballal. Csoda hogy még van szemem, de ez is ment, attól kezdve minden nap.Egyszer emlékszem sálat kötöttem és a másik szobában csengett a telefon, fel akartam ugrani, mert engem kerestek, de a kötötü a térdem közül beleállt a bal tenyerem közepébe. Kimentem nevelőapám meglátta, enyhén zöld lett, felvette a telefont, közölte nem tudom adni a katit most szurta át a kezét.Kihuzta a kezemből a tüt, majd lazán félájultan lerogyott. Szerencsére semmi izmom nem sérült, nyoma sem maradt. Hát ilyesmik azért történtek velem. JJártam a mamáékhoz, Mariékhoz, bár ritkán, 1977. november 7.-én megszületett nálun a trónörökös, Péter, volt elegük nélkülem is. Kereszték is élték a maguk életét a két lánnyal. Egyszóval minden rendben volt, nálam látszólag. Mindezek ellenére esténként sokat sirtam. Sirattam az első szerelmemet Gézát, akit saját hülyeségem miatt elvesztettem.Sirattam a másodikat Lacit, akit nagymértékben érthetetlen féltékenységem miatt elvesztettem. Azt hiszem akkoriban sirattam el az én drága jó jobbkezemet is. Talán akkor fogtam fel először igazán mi is történt velem.ettől függetlenül, zaklatott áéletem egyik nyugis szakasza volt ez.De csak átmenetileg.Ami ezután következik az sem egy átlagos mindennapi élet lesz. Ezt csa azért biggyesztem ide hogy ne lankadjon a figyelmetek és továbbra is olvassatok rólam.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: