AMIRŐL NEM TUDTAM

2010 február 9. | Szerző: kati_75 |

Mint irtam egy hét kimaradt az életemből, utánna sem igen az volt a téma ami történt jódarabig. Tulajdonképpen amikor hazakerültem akkor beszélgettünk arról mi is történt velem. A doktornő a kábitó injekciót nem a vénámba, hanem az artériámba nyomta, ennek következtében a főereim és az összes erem elzáródott, trombozisok alakultak ki. Ha csak egy is kimozdul akár ott is maradhattam volna. Anyuék és a család intézte el azt is, hogy átkerüljek az Érsebészeti Klinikára.Nem tudtak belenyugodni, hogy menthetetlen a kezem.Anyu helyettem feljelentette a doktornőt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt a rendőrségen.1978.-ban felmentették, mondván a téves diagnózis nem gondatlan veszélyeztetésnek minősül.Tudomásom szerint a mai napig praktizál. A rendőrségen a nyomozók mondták, hogy polgári perben perelhetem, de nincs ügyvéd aki elvállalja mondván orvos orvos ellen sosem fog vallani. Ők ajánlottak egy ügyvédet,aki akoriban pert nyert az állam ellen,szerencsére elovállalta.Semmilyen törvény nem volt a mühibákra. Az anyagi káromat meg kellett téritenie, de eszmei kártéritésre nem voltam jogosult. Ahogy haladt az én perem ugy változtak a szabályok.Azt hiszem következő év juliusától vezették be az eszmei kártéritést a maradandó sérülések esetében.Ha ez ma történne velem egy családi ház árát perelhetném ki kb. a kórházból, és a média is zengene tőle.Nem mintha az utóbbi  hiányozna. Tehát belevágtunk a pereskedésbe. Ez csak egy kis kitérő,délután folytatom azzal, hogy végleg hazakerültem a kórházból.