{"version":"1.0","provider_name":"TAPASZTALATOK","provider_url":"https:\/\/tapasztalataim.cafeblog.hu","author_name":"kati_75","author_url":"https:\/\/tapasztalataim.cafeblog.hu\/author\/kati_75\/","title":"ESK\u00dcV\u0150","html":"<P>Ott hagytam abba, hogy&nbsp;1977. m\u00e1jus 31.-\u00e9n hazamentem a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l. Egy 126 lak\u00e1sos 10 emeletes h\u00e1z VII. emelet\u00e9n laktunk.&nbsp;Any\u00e1m egy ideig f\u00e9lve hagyott egyed\u00fcl, szerintem arra gondolt, h\u00e1tha kiugrok az ablakon. \u00c9rdekes m\u00f3don egyszer sem jutott eszembe, hogy b\u00e1rmilyen m\u00f3don v\u00e9getvessek az \u00e9letemnek. Rendezkedni kezdtem a szekr\u00e9nyembe, hogy Laci cuccai majd elf\u00e9rjenek.Kezembe ker\u00fcltek az ujjatlan ruh\u00e1im, a f\u00e9lbehagyott k\u00f6t\u00e9sem \u00e9s keresztszemes terit\u0151m. Nagyon szerettem k\u00e9zimunk\u00e1zni, megnyugtatott, elterelte a figyelmemet. Kir\u00e1moltam \u0151ket a gardrobba, mondv\u00e1n ennek v\u00e9ge.Laci j\u00f6tt minden nap munka ut\u00e1n, tervezt\u00fck az esk\u00fcv\u0151i el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteket.Kit hivjunk meg, hol tartsukstb. Elment\u00fcnk a Tan\u00e1csh\u00e1z\u00e1ra, julius 1.-re kaptunk id\u0151pontot.M\u00fckezem nem volt m\u00e9g, id\u0151 kellett, hogy teljesen meggy\u00f3gyuljon a sebem.\u00c9rdekes m\u00f3don ha velem volt nem zavart, hogy megb\u00e1mulnak, n\u00e9ha m\u00e9g ut\u00e1nam is fordulnak. Minden l\u00e1ny mint \u00e9n is tervezi, hogy gy\u00f6ny\u00f6r\u00fc lesz az esk\u00fcv\u0151j\u00e9n. Nem tudtuk,hogy oldjuk meg, hogyne l\u0151gjon a ruh\u00e1m ujja.J\u00f6tt az \u00f6tlet, hatalmas un. francia csokrot rendelt\u00fcnk, \u00e9s r\u00e1 lett \u00f6ltve a ruha ujj\u00e1ra, az ujja pedig a ruh\u00e1hoz.Ugy n\u00e9zett ki mintha tartan\u00e1m.Elj\u00f6tt a nagy nap, az eg\u00e9sz csal\u00e1d n\u00e1lunk gy\u00fclekezett \u00e9s ment\u00fcnk a H\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u0151be.Ott d\u00f6bbentem le teljeen.A nkistermet b\u00e9relt\u00fck ki, mert nem volt annyi meghivott, hogy t\u00f6bbsz\u00e1z emberre sz\u00e1mitottunk volna. Az \u00f6sszes munkat\u00e1rsam, a h\u00e1zb\u00f3l rengeteg lak\u00f3, mam\u00e1j\u00e9k utc\u00e1j\u00e1b\u00f3l rengetegen, a r\u00e9i oszt\u00e1lyt\u00e1rsaim. Csuszott az esk\u00fcv\u0151 mert ki kellett nyittatni a nagytermet.J\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt, de tudtam sokakat a kiv\u00e1ncsis\u00e1g hajtott, hogy megn\u00e9zz\u00e9k mi van velem. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben igaz\u00e1n sz\u00e9p esk\u00fcv\u0151m volt, az \u00e9tteremben tartott csal\u00e1di buli is nagyon j\u00f3l siker\u00fclt, m\u00e9g otthon folytattuk hajnalig.P\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb utaztunk a Balatonra n\u00e1szutra.Anyu\u00e9k vittek le minket.J\u00f3 volt minden lesz\u00e1mitva, hogy ugyan z\u00e1rt strand volt, kellemetlen volt a sok b\u00e1mul\u00f3 tekintet, mi el voltunk foglalva egym\u00e1ssal.Itt jegyzem meg, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben m\u00e9g elment\u00fcnk a Balatonra nyaralni, mert kaptunk beutal\u00f3t, de az\u00f3ta sem igen voltam strandon.Hazaj\u00f6tt\u00fcnk, \u00e9s kezd\u0151dtek a h\u00e9tk\u00f6znapok. Laci \u00e9s any\u00e1m\u00e9k mentek dolgozni, \u00e9n ott maradtam egyed\u00fcl napk\u00f6zben.Pr\u00f3b\u00e1ltam segiteni anyunak, mostam, megtanultam a tereget\u00e9sn\u00e9l, hogy a m\u00e1sik kezemet a fogaimmal a ruha megtar\u00e1s\u00e1n\u00e1l tudom helyettesiteni.Vasaltam,s\u00f6pr\u00f6gettem felmostam,minden ment, csak nagyon lassan.Amikor m\u00e1r olvashat\u00f3an irtam levelet irtam apu\u00e9knak,hogy telik az \u00e9letem. Nem voltak ott az esk\u00fcv\u0151nk\u00f6n, mert nehezen mozogtak,papa \u00e9s ap\u00e1m is beteg volt, vagy nem akartak any\u00e1m\u00e9kkal tal\u00e1lkozni nem tudom.Kaptaqm id\u0151pontot, m\u00fck\u00e9z k\u00e9sziot\u00e9s\u00e9hez mintav\u00e9telre a D\u00f3zsa Gy\u00f6gy utra.Mivel mindenki dolgozott,igy egye\u00fcl kellett mennem,Bkv.-val.Fel\u00f6lt\u00f6ztem,fel\u00fcltem a villamosra.\u00dclt velem szemben egy id\u0151sebb h\u00f6lgy, azt vettem \u00e9szre,hogy mereven n\u00e9zi \u00fcresen l\u00f3g\u00f3 bluzomat \u00e9s potyognak a k\u00f6nnyei.Szerencs\u00e9re le kellett sz\u00e1llnom, mert \u00e9n is majdnem sirva fakadtam.Sikeresen levett\u00e9kl a gipszmint\u00e1t a kezemr\u0151l, lesz\u00e1mitva azt a kis apr\u00f3 momentumot, hogy a sr\u00e1c a lehuzott gipsszel egy\u00fctt ugymond sz\u00f6rtelenitette a h\u00f3naljamat is,orditottam egyet,elfelejtett papirt odatenni.Hazafel\u00e9 nemcsak a sajn\u00e1lkoz\u00f3 tekintetekkel, de sajg\u00f3 honaljammal is meg kellett k\u00fczdeni.Akkor m\u00e1r tudtam, \u00e9n vagyok az akivel mindig t\u00f6rt\u00e9nik valami mit csod\u00e1lkozom.Azt viszont tudtam, amig nem lesz meg az uj jobbkezem,egyed\u00fcl ki nem teszem a l\u00e1bam a h\u00e1zb\u00f3l.M\u00e9g a h\u00e1zon bel\u00fcl sem mozogtam szivesen.Minden lak\u00f3 ismert,r\u00e9gebben sokat besz\u00e9lgettem a szomsz\u00e9dokkal,\u00e9s a h\u00e1zbeli t\u00f6bbi lak\u00f3val.Mi\u00f3ta hazaj\u00f6ttem, \u00e9pphogy csak k\u00f6sz\u00f6ntek \u00e9s gyorsan tov\u00e1bbmentek, szinte laposkusz\u00e1sba.Sokat gondolkoztam ezen, volt id\u0151m b\u0151ven \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem valamire.Hogy mire azt a k\u00f6vetkez\u0151 bejegyz\u00e9sben megirom. folyt. k\u00f6v.<\/P>","type":"rich"}